-A tegnap estéről.... - mondom, míg feltápászkodom.-Bocsánatot akarsz kérni - mondja, és visszamegy az ablakhoz. -Érzem, hogy most ez fog következni.-Van okom rá? - kérdezem rémülten.-Nem több, mint nekem - fordul felém.-Kérlek...-hunyorítok rá.-Nyugi Konsztantyin. Semmi nem…